Beregszász

Beregszász

Árpád-kori település. Lampert herceg alapította 1063-ban. 1241-ben a tatárok lerombolták. 1271-től megyei központ. 1567-ben a tatárok ismét feldúlták. 1686-ban Zrinyi Ilona 350 fős kuruc serege a templom udvarán mérkőzött meg a labancokkal, aminek következtében a templom és a környező épületek leégtek.


Beregszász. Vármegyeháza.

Beregszász. Vármegyeháza.

1895-ben épült Beregszász emblematikus épülete, az egykori vármegyeháza, mely a neobarokk stílus jegyeit hordozza. Az 1880-as tűzvészben porig égett. A beregszászi hagyomány úgy tartja, hogy helyére  Ybl Miklós tervei alapján készült új épület, ám ez nem bizonyított.


Beregszászi járás  Balazsér

Beregszászi járás Balazsér

A termékeny földdel rendelkező Balazsért szorgos földművesek lakják. A település Beregszásztól 7 kilométerre, délnyugatra, a Beregszász - Nagydobrony - Csap közút mentén terül el. A falun átfolyik a náddal, gyékénnyel és mindenféle más vízinövénnyel benőtt Vérke (Basa).
 


Beregszászi járás Asztély

Beregszászi járás Asztély

Földrajzi elhelyezkedés
A csaknem teljes egészében magyarok által lakott település Beregszásztól déli irányban 6 km-nyi távolságra fekszik, közvetlenül az ukrán-magyar határ mentén. 1988 után a község határában kishatárátkelő nyílt, amelyet néhány évvel később nemzetközivé minősítettek. 2000-ben a határátkelő ukrán oldalát, 2002-2003-ban pedig a magyar oldalát kiszélesítették.
 


Beregszászi járás Badaló

Beregszászi járás Badaló

A Tisza mentén elterülő, rendezett portákkal bíró községtől a járási központ, Beregszász, 12 kilométernyi távolságra fekszik. (Ugyanennyire van az Asztély- Beregsurány határátkelő).